Székely utazik a vonaton, de nincs jegye. Az ellenõr az elsõ állomáson lerúgja a vonatról, de neki sikerül újra felkapaszkodnia. A következõ állomáson megismétlõdik a jelenet, majd mikor már vagy harmadszor rúgja le a vonatról, megkérdi az ellenõr:
- Tulajdonképpen hova akar menni?
- Brassóba, már ha kibírja a fenekem.
A székelynek köhög a lova. Elmegy az állatorvoshoz, aki lóport ír fel az állat számára, hogy a székely fújja a ló szájába.
Két hét múlva találkozik az orvos a székellyel, és megkérdi, hogy használt-e a por?
Mire a székely:
- Dehogy, a rühes dög hamarabb fújt, mint én...
- Komám, én ki nem állhatom az Andrást.
- Hát én se.
- Miért, te mennyivel tartozol neki?
Bolhaírtó port árul a székely vásározó, de valójában az csak téglapor volt, szépen csomagolva.
Vették is a népek mint a cukrot.
- Aztán mondja csak, hogy kell használni ezt a bolhaport?
- Meg kell fogni a bolhát, és az orrára kell tenni egy csipettel, attól felfordul.
- Hogy mondja kend? Hiszen ha megfogom, már nem kell a por, mert agyonnyomom...
- Agyonnyomni? - Az sem rossz módszer...
Egy kövér székelyasszony magyarországi látogatásról két sonkát akar átcsempészni a határon, és a kocsiülés alá dugja. Kérdi tõle a vámos:
- Van valami elvámolnivalója?
- Van két sonkám.
- Hol?
- Rajtuk ülök...
- Akkor jó - nevet a vámos. - Továbbmehet...