Itt vagy éppen: ViccekErotikus viccekNõ:

Nõ:

Nõ: Jó volt a szeretkezés. Most fekszünk egymás mellett, elgondolkozva néz fölfelé. Aggódom. Vajon mirõl gondolkozik? Biztos a kapcsolatunkról. Ó jaj, ráncolja a homlokát. Biztos döntésre jutott. De nem szól. Csak összeszorítja ajkait. Mérlegel, számítgat. Biztos végigfut agyán, hogy már két éves a kapcsolatunk. Talán azt is észrevette, hogy egy kicsit meghíztam. Nem szól semmit. Csak néz felfelé szigorú arccal...
Férfi: Ott a plafonon az a légy. Mászkál. Vajon hogy a francba nem esik le?

Értékelés:4,11(Eddig 4282szavazat) Értékeld Te is:
Köszönjük az értékelést!
Keresés
A nap vicce

Takács úr a feleségével és az anyósával nyaral Jeruzsálemben. Egyik nap az anyósa hirtelen belázasodik, és meghal. Egy temetkezési vállalkozó felajánlja, hogy helyben eltemetik az elhunytat.
- Nem, köszönöm, inkább hazaszállíttatjuk - hárítja el az ajánlatot a férfi.
- De miért? Nagyon szép ceremóniát tudunk szervezni - próbálkozik a temetkezési vállalkozó.
- Nézze, uram! Itt most az anyósomról van szó... kétezer éve eltemettek itt egy fiatalembert, aki három nap múlva feltámadt. Nem akarok kockáztatni...

Neked ajánljuk

- Jó napot kívánok. Okirat ügyintézés miatt jöttem.
- Hogyne. Foglaljon helyet. Tehát kérnék személyi igazolványt, jogosítványt, születési anyakönyvi kivonatot, útlevelet, egy 25 és egy 15.000 forintos illetékbélyeget, 3 óránál nem régebbi AIDS-tesztet, veszettség és szopornyica elleni oltási bizonyítványt, valamint a különleges okiratkérõ ûrlapot kitöltve két példányban. Ez utóbbit úgy szerezheti be, hogy elrepül Kuala Lumpurba, aztán a Svongana utca hét szám alatt...
- Tessék.
- Tessék? Mi az, hogy tessék?
- Tessék, itt van. Fogja. Ki is van töltve. Malájul is és magyarul is.
- És kínaiul?
- Természetesen.
- Nem felejtette el kézitechnikával rákopírozni az ujjlenyomatát?
- Dehogyis. Ott van mind a húsz. A lábujjakat külön bejelöltem, hogy ne legyen gond megkülönböztetni.
- Szükség volna továbbá 6x9-es és 9x6-os fényképekre, melyek nyomon követik az Ön egyedfejlõdését csecsemõkorától napjainkig legalább félévenként.
- Milyet parancsol? Színeset? Fekete-fehéret?
- Vegyeset. És, persze, három dimenziósat.
- Parancsoljon!
- Most megfogtam. Ez hamisítvány. Mikor maga csecsemõ volt, még nem is létezett háromdimenziós fotótechnika. Ez egy annyira új eljárás, hogy még most sincs.
- De én számítottam rá, hogy kérni fogja, úgyhogy gyorsan kidolgoztam a módszert két szoptatás közt az újszülött osztályon egy lázlap hátára. Úgyhogy ezek a világ egyetlen eredeti 3D-s fotói. Parancsoljon.
- Ez nem igaz. Létezik egyáltalán olyan papír, ami nincs magánál?
- Hát... Az eredeti családi bárói oklevelünket elvitték a tatárok még 1242 végén. Rögtön be is adtuk a pótlási kérelmet, de még nem értesítettek. Nagy baj?
- Jaj, nagyon sajnálom. Hát pont ez a papír nélkülözhetetlen lenne.
- Csak vicceltem. Itt van.
- A francba. A francba! Hogy lehet, hogy bármit kérek, mindent elõad? Egy mobil irattárral közlekedik netán?
- Negyvenkét éve készülök erre a pillanatra. Bejövök... Leülök... És nem lehet zavarba hozni, akármit kér. Gyõztem. Kérem azt az olvasójegy igénylõ ûrlapot.
- Dehát... izé... elfogyott...
- Na ne vicceljen. Ott van az a méteres stóc a bal kisujjától három centire, a tetején egy lap, sorszáma No. 00001. Mondja, miért nem akarja ideadni?
- Tudja, fogadtam a kollégámmal egy fagyiba, hogy nyugdíjig senkinek ki nem adok egy okmányt sem, akárhogy ügyeskedik is az illetõ. Még három nap van hátra. Van magának szíve?
- Hogyne. Még papírom is van róla. Adjam?