VICCELDE

- Mirõl lehet felismerni a zsidó repülõgépet?
- ???
- Az orráról.

A zsidó bemegy egy étterembe:
- Kérek egy adagot abból a halból!
- De uram, az sonka!
- Kérdeztem én, hogy hívják azt a halat?

Isten osztja az orrokat. Elõször a fehér embert kérdezi, hogy milyen orrot szeretne:
- Hát, én közepes orrot szeretnék, se kicsit se nagyot, se keskenyet se széleset.
Megkapja. Utána a néger következik:
- Én széles lapos orrot szeretnék.
Õ is megkapja. Jön a kínai:
- Én kicsi keskeny orrot akarok.
Megkapja õ is. Majd a zsidó kerül sorra:
- Mennyibe kerül?
- Ingyen van.
- Akkor add a legnagyobbat!

Hitler felszólal a raboskodó zsidókhoz:
- Emberek! Disznóvágás lesz az éjjel!
- Éljen! Éljen! - örülnek a zsidók.
- Kuss disznók!

A spórolós hívõ zsidó családhoz beállít az APEH ellenõr és megkérdezi:
- Hát aztán mit csinálnak a morzsával, amit az asztalról lesöpörnek?
Erre a zsidó:
- Összegyûjtjük, kosárban felküldjük Pestre, és minden évben visszaküldenek egy egész kenyeret.
- Na, és az elégett gyertya faggyújával mit csinálnak?
- Összegyûjtjük azt is, és azt is felküldjük, aztán egy év múlva visszaküldenek egy egész gyertyát.
- Na jól van, de mit csinálnak a körülmetélésnél visszamaradt darabokkal?
Erre a zsidó:
- Azt is felküldjük Pestre, és évente visszaküldenek egy ekkora faszt, mint maga!

Kohn bemegy Grün cukrászdájába, és látja, hogy az ajtóra az van kiírva: "Zsidókat nem szolgálunk ki".
- Grün, te teljesen megõrültél? Nem szolgálod ki a saját néped?
- Te Kohn, te még nem kóstoltad az én süteményeimet...

Szörnyülködve hallja a rabbi, hogy egy fiatal zsidó éhenhalt.
- Egy zsidó nem halhat éhen! - kiáltja felindultan. - Miért nem jött el hozzánk, s miért nem kért alamizsnát?
- Mert szégyellte, rabbi.
- Na, mondtam én, hogy egy zsidó nem hal éhen! - állapítja meg a rabbi. - Ez se az éhségbe halt bele, hanem a büszkeségbe!

- Két tészta megy a sivatagban. Melyik a zsidó?
- A metélt.

Kohn elhatározza, hogy túlad a család egy régi gyûrûjén. Inasával elküldi Grünnek, az ékszerésznek. Nem is olyan sokára csörög a telefon Kohn házában.
- Szervusz Kohn! Szép ez a gyûrû, adok érte 40 ezer forintot.
- Nem megy kedves Grün, én ezért a gyûrûért 50 ezret szeretnék kapni.
- 45?
- 50.
- 47?
- Mondom: 50.
- Esetleg 48?
- Nem érted, hogy 50 ezer alatt nem adom?
- Ugyan Kohn! Add oda 49 ezerért!
- 50 ezernél egy fillérel sem kevesebb!
- Akkor visszaküldöm - így Grün.
Lecsapják a telefont. Valamivel késõbb csengetnek Kohnnál. Grün inasa jön, hoz egy apró csomagot és egy kísérõ levelet. Kohn elveszi a kísérõ levelet, ezt olvassa benne:
"Kedves Kohn! Ha meggondoltad magad és mégis eladod nekem a gyûrût, adok 49.500-at, te pedig ne bontsd fel a csomagot, hanem küldd vissza!"
Kohnt majd szétveti a méreg, összetépi a levelet, kikapja az inas kezébõl a kis csomagot, de legnagyobb meglepetésére a gyûrû helyett csak egy újabb levelet talál benne:
"Na jó, legyen 50 ezer."

Kohn bemegy a kóser vendéglõbe, és sóletet rendel. Erre a pincér:
- Sajnálom uram, de a sólet még nincs készen.
- Mi az, hogy nincs kész délben? - mondja erre Kohn -, a szomszéd vendéglõben ilyenkor már rég finganak!

Egy fiatalember felkereste a rabbiját és tanácsot kért tõle. Nem tudta ugyanis elhatározni, hogy megnõsüljön-e, vagy sem.
- Az apja elõkelõ és képzett ember.
- Nõsülj meg!
- De a lány csunya, mint a varangy!
- Akkor ne nõsülj meg!
- Viszont tízmillió forintot hoz magával hozományba.
- Nõsülj meg!
- Sántít is!
- Akkor ne nõsülj meg!
- Az apja be akar venni üzlettársnak.
- Akkor nõsülj meg!
- De a lánya púpos.
- Akkor ne nõsülj meg!
- Tulajdonképpen mit tanácsol?
- Úgy gondolom - felelt a rabbi hosszas gondolkodás után -, hogy ki kellene keresztelkedned.
- No de miért, rabbi?
- Mert akkor egy pap idegeit tennéd tönkre, nem az enyémet!