A székely fiú vacsora közben így szól az anyjához:
- Édesanyám, nem elég savanyú ez a káposzta.
- De hát fiam, ez nem savanyúkáposzta, hanem mákostészta.
- Annak elég savanyú.
- Áron bátyám! Asztán tud-e még?
- Hát hogyne tudnék, fiam! Csak... már nem bírok...
Székely bácsi stoppol az út szélén a tehenével.
Éppen arra jön egy mercis pofa és megáll.
- Merre, bácsi?
- Csak ide az elsõ faluba.
- Üljön be, a tehenét pedig kösse hátra.
A mercis elindul úgy 40 km/h sebességgel, hátrapillant a tehénre, mely csak bandukol a kocsi után.
A mercis most már 120km/h-ás sebességgel halad.
Hátrapillant és megdöbbenve észleli, hogy a tehén kocog, míg a kocsi 120-al halad.
Felidegeskedik erre a mercis és maximális gázzal vagy 200-al kezd repeszteni. Visszapillant és látja, hogy a tehén lógatja a nyelvét. Mondja is a székely bácsinak, hogy lóg a tehén nyelve!
- Jaja, a tehenem mindig így jelez, amikor elõzni akar!
Hajnali kettõkor verik az öreg székely ablakát.
- Ki az? - kérdi álmosan.
- Én vagyok az Áron bácsi, a Gergõ, a szomszéd legény! Van magának itthon tintája?
- Nincsen fiam - válaszolja, majd megint elalszik.
Húsz perc múlva megint verik az ablakot...
- Ki az? - hangzik a kérdés megint.
- Én vagyok Áron bácsi, a Gergõ, hoztam magának tintát...
Az öreg székely ül a hintaszékében az udvaron. Egyszer csak egy limuzin gurul a ház elé. Kiszáll belõle egy öltönyös ember és azt mondja:
- Emlékszel rám, apám, én vagyok a fiad, akit elküldtél 10 éve a városba dohányért. Azóta meggazdagodtam, megnõsültem és híres lettem.
- Jó, jó, - mondja a székely - de hol a dohány?
Elõször utazik a székely bácsi a repülõn. Kérdezi a stewardestõl:
- Mondja kedves, aztán van-e itt elég ejtõernyõ mindenkinek?
- Nagyon ritka, hogy egy repülõ lezuhanna, így mi nem tartunk ejtõernyõt!
- Hát a hajók is ritkán süllyednek el, aztán ott mégis mindig van mentõcsónak... pedig gondolom úszni többen tudnak, mint repülni!
Székely és a felesége egy szekéren utaznak.
Egyszercsak nagy vihar támad. Tõlük 100 méterre lecsap a villám. Azt mondja a székely:
- No-no.
Megint lecsap a villám tõlük 50 méterre. Újra megszólal a székely:
- No-no!
Lecsap a villám ismét, agyoncsapja az asszonyt.
Mondja a székely:
- No, azért!
A székely fintorogva beleszagol a levegõbe:
- Fiam, te voltál?
- Nem.
- Asszony, akkor te?
- Nem.
- Akkor én.
A székely bácsi ül a szekéren. Egyszer csak megállnak a lovak. A bácsi jól odasóz nekik:
- Gyííí!
A lovak meg sem moccannak. A bácsi újra odacsap az ostorral:
- Gyííí!
A lovak megint nem mozdulnak. A bácsi leszáll a bakról, elõremegy a lovakhoz, és észreveszi, hogy közvetlenül a lovak elõtt egy óriási szakadék tátong. Erre visszamászik a bakra és így szól:
- Helyesbítek: Hóóó!
Öreg székely meg a fia fát vágnak.
A fiú odasuhint, hát véletlenül levágja az apja lábát.
Erre az öreg:
- Áron, még egy ilyen és seggbe rúglak!
Két székely találkozik az erdõben.
- Adjon Isten!
- Adjon Isten!
Leülnek egy kidõlt fára. Miközben ott üldögélnek, elkezd esni az esõ.
- Megeredt.
- Meg.
Jó negyed óra múlva arra siet az erdész, felhajtott gallérral, döbbenten áll meg a két székely elõtt.
- Maguk meg mit csinálnak itt ebben a szakadó esõben?
- Beszégetünk!