Egy amerikai zsidó üzletember elküldte fiát Izraelbe egy évre, hogy kicsit magáévá tegye a kultúrát. Amikor a fia hazatért azt mondta:
- Apa, nagyon jól éreztem magam Izraelben. Ja, egyébként meg keresztény lettem.
- Ó, ne! - mondta az apa. - Mit tettem? - eztán elment legjobb barátjához és elmesélte problémáját.
- Ike, - mondta - elküldtem a fiamat Izraelbe, erre õ meg keresztény lett. Mit tegyek?
- Érdekes, amit mondasz - felelt Ike, - én is elküldtem a fiamat Izraelbe és õ is keresztényként jött haza. Talán kérdezzük meg a rabbit.
Elmondták hát a problémájukat a rabbinak.
- Érdekes, amit mondtok - én is elküldtem a fiamat Izraelbe, és õ is keresztény lett. Vajon mi történik a fiainkkal?
Ezután imádkoztak Istenhez a fiaikért, és kérték, mutassa meg nekik, mit tegyenek. Amint befejezték az imát, egy zengõ hang szólalt meg odafentrõl:
- Érdekes, amit mondtok - mondta a hang - Én is elküldtem a fiamat Izraelbe...

A postás benéz a ház udvarára, és egy hatalmas kutyát lát ott aludni. Mivel nagyon fél a kutyáktól, de a táviratot is kézbesítenie kellene, lassan kinyitja a kaput. Már lépne be, amikor egy kisfiút vesz észre bent a kertben.
- Kisfiú! Nem harapós a kutyátok? - kérdezi tõle.
- Á, az nem! - válaszolja a gyerek.
A postás nagy bátran bemegy, a kutya felébred és mindjárt nagyot harap belé, alig sikerül kimenekülnie az utcára.
- Úgy emlékszem, azt mondtad, hogy nem harap a kutyátok! - mondja a gyereknek mérgesen.
- A miénk nem is, de én a szomszédban lakom.